Jelen program nem tudja teljes körűen pótolni a villamos mérőműszer ismereteit. A cél, csupán a szemléltetés és néhány alapvető információ megosztása. Részletesebb információkat a gyártók web-oldalán lehet olvasni, illetve adott típusnak a kezelési útmutatói adnak.
Fontos ismeret: a villamos mérés körültekintést igénylő munka, ezért minden ide vonatkozó előírást be kell tartani!
A megfelelő megjelenítéséhez legalább WebGL 1.0, vagy annál magasabb verzióval rendelkező böngésző szükséges. A teszt Linux Mint és Windows 10 operációs rendszereken történt.
Javasolt böngésző: a Firefox.
Az alkalmazás mobil készülékeken is megfelelően jelenik meg, melynek kezelését az alábbi kép mutatja:
A képernyő bal alsó sarkában lévő ikonra kattintva a program teljes képernyőn futtatható. Ismételt használatával visszaáll az eredeti felbontásba.
Szabó István mérnöktanár (villamosmérnök) - 2021.
Special thanks to blend4life (programming) and Anthony Ackermans (3D model)
Kijelző típusok: LCD (Liquid Cristal Display) - L.E.D. (Light Emitting Diode)
kijelző, a mért mennyiség mérőszámát jelzi ki, az adott méréshatáron belül. A tizedes értékeket ponttal jelöli. Legtöbb esetben 7 szegmensből áll egy számjegy kiírása. (Kapcsold be a műszert az On/Off gombbal
A számjegyeket digitnek nevezzük. (digit = számjegy). Ahány „digites” a műszer, annyi számjegyet ír ki. Ha pl. egy 3 digites műszerrel növekvő feszültséget mérünk, a „105” után a „106” kijelzés következik, tehát a műszerről nem lehet leolvasni (sem megbecsülni), hogy a mért érték 105 és 106 között pontosan mekkora.
A digitális mérők - általában - ± 1% (vagy ± 1 digit) mérési pontosságúak. Váltakozó mennyiség mérésekor, a műszerben lévő egyenirányító is ront valamennyit a mérési pontosságon.
Sajnos a digites (számjegyes) kijelzés két érték között nem képes megmutatni a tényleges valós eredményt. (az analóg műszerrel szemben), előnye viszont, hogy nincs leolvasási (parallaxis) hiba.
Túlterhelést a műszerek többsége "OL" felirattal jelzi. Az LCD panel ütésre és hidegre/melegre érzékeny.
A digitális multiméterek működési elve a mintavételezésen alapul.
(Ez az eljárás Shannon-Nyquist mintavételezési tételén alapul: az időben folytonos (analóg) jel visszaállítható, (rekonstruálható), ha diszkrét, egyenlő időközönként vett jelben előforduló legnagyobb frekvencia kétszeresével vesszük a mintát. Érthetőbben: a mintavételezett jel legnagyobb frekvenciájának kétszeresével kell - többnyire másodpercenként - mintát venni a vizsgálandó jelből. Egy példa: az 50Hz-es hálózaton mért értékek akkor helyesek, ha legalább 100Hz a mintavételezés frekvenciája. Egy korszerű műszer már 3GHz-en is tud mintát venni. Ezen egységet A / D átalakítónak nevezzük. (analód / digitális). Megjegyzés: A szakirodalmi rövidítések említenek még ADC illetve DAC betűket. A "C" a Converter - átalakító - angol elnevezésének rövidítése.)
A digitális műszerek jelentős része alkalmassá tehető nem csupán villamos mennyiségek mérésére - érzékelőkkel -, hanem pl: fénymennyiség, hangerősség mérésére is. Ez csupán a gyártó által, a műszerben elhelyezett vezérlőegységek összetettségi fokán múlik. Előnyük a pontosság és az érzékenység. Van mérési eredményt tároló kivitel is. Ma már a beszerzési költségük is alacsonyabb, mint analóg társuké. Az elnevezésük a többféle mérésre való alkalmasságukra utal (multi...)
Az előlapon jelölt mennyiségekhez forgatható kapcsoló, az adott mérendő tartomány kiválasztását teszi lehetővé. A méréshatár fontos információ. Ha ismeretlen mennyiséget mérünk, célszerű az adott legnagyobb értéket választani. Ez alól a szakadásvizsgáló kivétel. Ott nincs méréshatár, hanem sípoló hang jelzi, ha "rövidzárba" kerülnek a mérő-vezetékek. Rendszerint a műszerek rendelkeznek túlterhelés védelemmel, de fordítsunk kellő figyelmet a megfelelő érték(ek) beállítására. Minden mérésnek van úgynevezett műveleti sorrendje.
(Az alapmérések - U, I, Ω - nem kívánnak ilyen sorrendet)
Érdekes a tranzisztor mérése. A bemutatott műszer képes hFE - áramerősítési tényező mérésére. Ekkor meg kell állapítani a tranzisztor típusát - NPN, PNP - és ennek megfelelő lábkiosztású aljzatba kell behelyezni. Bekapcsolás után a kijelzőn leolvasható az érték IB = 10 μA és VCE = 2,8V mellett. A mérési tartomány 0 - 1 000 között van.
A mai műszereknél készítenek automatikus méréshatár-váltó kivitelt, mert ennek elektronikája viszonylag egyszerű és olcsó. A forgóváltó gyakori használat mellett mechanikai hibának is ki van téve.
Megjegyzés: lehetőleg, a műszert mindig kikapcsolt állapotban tároljuk!
A mérő vezetékek csatlakozása a műszer alján található aljzatokba történik. Minden műszerhez, a gyártó saját mérő csatlakozókat biztosít. A COM csatlakozó (commmon) "közöst" jelent. Ehhez az aljzathoz képest vizsgáljuk a többi mérendő mennyiséget.
(feszültség [V] - ellenállás [Ω] - áramerősség [A])
Figyelem! A 20A-es aljzat jelölése: biztosíték nélküli! A mérhető maximum érték! A mellette lévő mérőaljzat maximum 2A áramerősséget enged. A COM és V/Ω között DC (Direct Current) típusú áramkörben max. 1000V, AC (Alternating Current) esetében max. 700V mérhető. Más típusú digitális műszernél figyelembe kell venni az ilyen, vagy hasonló feliratokat, mert a műszer meghibásodásához vezethet. A csatlakozók felületét korrózióálló anyagból készítik, de érdemes rendszeresen karbantartani, hogy csökkenthető legyen az átmeneti ellenállás a kontaktusnál. A nedvesség kerülendő!
A műszer típus-jelölése (M-3800) melletti ikon a KETTŐS SZIGETELÉS jele. Minden villamos mérés kellő körültekintést igényel. Bizonyos méréseket csak szakember végezhet, mert adott esetben ez feszültség alatti munkának minősül!
A mérésekhez a gyártó külön mérő-vezetékeket biztosít. A szabvány azonban megengedi, hogy más típusú kábeleket is lehessen csatlakoztatni a műszerhez. Az alábbi képen egy mérőkábel pár látható, krokodil-csipeszes kiegészítéssel. Ez sokszor hasznos a mérések során. A kábelek színe AC mérésnél nem, de DC mérés esetén fontos a polarítás miatt.
(A fordított bekötés nem okoz a műszernek problémát, de a kijelző ilyenkor előjelet válthat. Mutathat negatív értéket. A fekete vezetéket a COM, a piros vezetéket a mérendő mennyiség feliratának megfelelő aljazta dugjuk.)
A leggyakrabban előforduló hiba, hogy a vezetékek megtörnek és érintekzésük bizonytalanná válik. Érdemes olyan mérővezetékeket választani, ahol maga a vezeték cserélhetősége adott lehet. Ilyenkor az eredeti keresztmetszet megtartásával, flexibilis vezetőt alkalmazzunk.